A gyerekek és a cicák között mindig különleges kapcsolat van. Kevés olyan gyerek van,
aki önként lemondana egy állatkáról, a vele való játékról, szeretetről, különösen,
ha az egy édes-bájos kiscica. Nincs olyan gyerek, aki ne olvadna el egy bájos,
apró cica láttán, ne akarná simogatni, szeretgetni.
Ráadásul a cicák tartása a kutyákkal szemben igen kényelmes,
hiszen nem kell őket rendszeresen sétálni vinni, de még gyakori fürdetést sem igényelnek.
Viszonylagosan alacsony aktivitásuk miatt könnyen tarthatók csak lakásban.
Ugyanakkor nem minden macskafajta való a gyerekek mellé. Vannak,
amelyek jobban szeretnek magukban lenni, vagy kevéssé játékosak,
mások kifejezetten sok gondoskodást igényelnek.
Tehát nagyon fontos a választott fajta temperamentuma,
a döntést csak ennek ismeretében szabad meghozni.
Amikor hazaérkezik az új családtaggal, figyelje viselkedését a gyerekkel szemben. Lehet,
hogy a cica először félénk lesz, hiszen egy csomó új ember van körülötte.
Előfordulhat, hogy megpróbál elbújni, harapni vagy karmolni.
Adjon időt neki, hogy beilleszkedjen, mielőtt megismertetné a gyerekkel.
Persze a csemetének meg kell előtte tanítani, hogy a cicát nem lehet nyúzni,
dobálni, húzkodni. A gyerek korától függően be lehet őt vonni az etetés, gondozás feladataiba is.
A játékosság, kozmetikai szükségletek, aktivitási szint, barátságosság
figyelembe vételével összegyűjtöttük azt a tíz fajtát, amely kifejezetten ajánlható gyerekek mellé.
10: Abesszin
Az abesszin, akárcsak az ókori Egyiptom macskái, hosszú, kecses és izmos felépítésű.
Bár származását illetően vannak viták, nagy valószínűséggel Délkelet-Ázsiából ered.
Az abesszin kifejezetten jó választás nagyobb, energikus gyerekek mellé.
Ez a fajta szeret a szabadban lenni, a gyereket pedig garantáltan hosszú
időre lefoglalja a nagy, közös hancúrozás. Az abesszin játékos, a macskavilág
igazi bohóca. Ugyanakkor kisgyerekek mellé, akik még nem tudnak magukban eljátszani,
nem kifejezetten javasolt.
Ez a fajta nem szereti, ha nem kapja meg az elvárt figyelmet, és nem könnyen
oldódik fel idegenek környezetében.
A gyereknek bizony el kell sajátítania a türelem művészetét, ám amint az abesszin megszokta
és megszerette, hihetetlen hűséges macskatárs lesz.
Érdemes az abesszint kölyökkorban befogadni, így csökken a beszokási idő.
Ideális kor a befogadásra
Mind a kölyök, mind a felnőtt abesszin ideális családi kedvenc, de ha kölyköt szeretne,
az ideális kor 2-3 hónap között van. Ebben a korban lépnek a macskák a tanulási fázisba,
megtanulják eldönteni, ki a barát és ki az idegen, gyakran és élénken játszanak,
és viszonylag keveset alszanak. Azonban ne feledje: a macskakarmok élesek!
Ne hagyja gyermekét és a cicát felügyelet nélkül!
9: Amerikai rövidszőrű
Az amerikai rövidszőrű igen izmos, kitartó macska, kifejezetten jól tolerálja a sok játékot.
A fajta története is igen érdekes, már az 1600-as években közismert volt
Amerika utcáin és farmjain, annak ellenére, hogy hivatalosan, önálló fajtaként csak a XX.
században ismerték el. 400 éven át kitartó egérfogóként dolgozott, úgyhogy
otthonában sem fog másként tenni. A gyerek értékelni fogja,
ha elmeséli neki, hogy az amerikai és a brit rö
vidszőrű az a fajta, melyet a leggyakrabban jelenítenek meg a boszorkányok macskájaként –
úgy filmekben, mint mesékben, képregényekben.
A fajta aktivitási szintje közepes, személyisége játékos. Amellett, hogy higgadt,
kiegyensúlyozott, igen hűséges, nagyon mély kapcsolatot képes kialakítani a
család tagjaival, de akár a többi háziállattal is. Szinte várja, hogy vigyék neki a játékot,
bár tény, hogy többórás nagy játékokat nem lehet tőle elvárni.
Nem igényel intenzív kozmetikázást, de időnként át kell kefélni a bundáját.
8: Burmai
A burmai a sziámi és a perzsa között van valahol, a maga igen finom puhaságával,
pofácskájával. A mancsok és a farok általában sötétebb, mint a hosszúszőrű bunda.
A burmai egyébként valamikor szerzetesek szent állata volt, napjainkban inkább arról ismert,
hogy bújós, ölelgetnivaló kedvenc.
Igen tanulékony fajta, képes hosszú órákig egy helyben üldögélni, ami kifejezetten hasznos,
ha kozmetikázásra kerül sor. A nagyon élénk gyerekek nem fogják értékelni a burmait,
ugyanakkor barátságos természete képes minden bánatot elűzni az apró arcocskákról.
Ez a fsajta tehát nyugodt, vagy kisebb gyerekek mellé ajánlható, vagy azoknak,
akik kifejezetten nyugodt természetűek, és szeretik az összebújós-cirógatós pillanatokat.
A garantált jutalom a burmai részéről egy
kiadós dorombolás lesz.
7: Manx
A brit partoknál található a Man szigetek. Innen származik a manx, melynek jellegzetes
ismertetőjegye farok nélkülisége, bár ez valójában egy rövid farok csonkot jelent.
A fajtán belül születnek farok nélküli és rövid farokkal „ellátott” egyedek is.
A manxnak van rövid- és hosszúszőrű változata is, az arc kerek, a mellső lábak rövidek,
míg a hátsók hosszabbak. Sokszor úgy tűnik, mintha ez a fajta mindig ugrásra készen állna,
holott a manx igazán barátságos lény.
A hosszú hátsó lábak miatt a manx igen magasra tud ugrani. Hihetetlen módon játékos fajta,
igen nagy az aktivitási szintje és kifejezetten interaktív.
Sokan a kutyához hasonlítják személyiségét, mivel imádja eldugni és kiásni a játékait.
legtöbb manx erősen kötődik gazdájához vagy a családhoz. Ha kialakult a kötődés,
már képtelen azt másra, másokra átruházni, bár egyes macskák kifejezetten szeretetteljesek
akár idegenekkel szemben is. Ezt a fajtát lakásban érdemes tartani,
szabadban sokkal jobban elvan mondjuk egy maine coon.
6: Maine Coon
Ennek a hihetetlenül játékos fajtának elemi igénye a mozgás és a szabadság.
Kell egy kis kert, egy udvar, ahol szabadon futkározhat.
A hangja nyávogás helyett sokkal inkább csiripelésre hasonlít,
személyisége pedig folyamatosan szórakozást nyújt az egész családnak.
Ez a hűséges fajta bizony imádja a vizet is!
A maine coon védjegye a nyugtalan alvás,
gyakran kalandozik a lakásban, álmából felriadva, majd elomlik valahol, tetszhalott pózban.
A fajta igen erős és egészséges, általában ritka az egészségügyi probléma.
Bár súlyos egyéniségek, hiszen a kandúrok akár az 5-8 kg-t is elérik, igen ruganyosak.
A tömött, elegáns bunda heti kétszeri átkefélést igényel,
a karmok közötti szőrpamacsokra pedig érdemes odafigyelni.
Folytatás:Babáink, cicáink együtt II. résszel
