Az Antarktisz pingvinjei

Az Antarktisz pingvinjei


Az előző írásomban írtam néhány érdekességet a pingvinekről, most pedig az Antarktiszon élő pingvinfajtákkal ismerkedünk meg jobban. Összesen 17 pingvinfaj él világszerte, és közülük 7 található meg a jéghideg földrészen, habár három faj csak az év egy részében él ott.

Tudjunk meg többet most az Antarktisz elegáns pingvinjeiről!

 

Adélie pingvin

Fotó: Dominic Barrington

 

Az Adélie pingvinek a telet az Antarktisz körül lévő tengerekben töltik, az év többi részét pedig a sok kis tengerparti szigeten. Az Adélia pingvineket tavasztól őszig sokkal könnyebb észrevenni – télen idejük nagy részét a part menti vízben töltik. Ezek a pingvinek többnyire kisméretű tengeri élőlényeket esznek, mint például a krill, de ismert, hogy kis halakra és alkalmanként tintahalra is vadásznak. A hím és nőstény Adélie pingvineket szinte lehetetlen megkülönböztetni egymástól, és még ha egy ideig megfigyeljük őket, akkor sem tudunk rájönni, hogy melyik a hím, és melyik a nőstény, mivel életmódjuk sem árulja el őket. Ugyanis ők teljesen egyenlők, a hím is ugyanannyit vállal a kis pingvinek gondozásában, mint a nőstény.

Nagyszerű búvárok az Adélie pingvinek, akár 575 mélységig lemerülnek élelmet keresve. De ez még semmi, akár 185 mérföldet is utazhatnak, hogy ételt találjanak.

Az Adélie pingvin 15–20 évig él.

 

Állszíjas pingvin

Fotó: Espen Mills

 

Az Állszíjas pingvin vagy Kantáros pingvin élete olyan, mint egy szappanopera szereplőié. A hím pingvinek versenybe szállnak azért, hogy elfoglalják a legjobb fészkeket, ahol aztán családot alapíthatnak. Ezekben a fészkekben várják meg, amíg megérkezik számukra egy társ. Ha a hím nem talál kedvére való fészket, akkor mindenféle tervet eszel ki, hogy a már letelepedett párokat kiűzze onnan. Ezt követően elhelyezkedik a megszerzett fészkében, és várja a nőstény pingvint, akivel elkezdheti a közös életet. 5 napnál tovább azonban egyetlen percet sem hajlandó várni, továbbáll. Az sem ritka ennél a pingvinfajnál, hogy a hímek más nőstényekre is szemet vetnek. Ez a pingvinhölgyeknek nem tetszik, és a hím párja, illetve a kiszemelt pingvinhölgy összevesznek a hímen. Az egész olyan szappanoperás, nem?

A nevüket egyébként a fejük tetején található fekete sisakra emlékeztető kis tollazatról kapták, ami pontosan úgy néz ki, mint egy kerékpáros sisakjának állszíja.

A pingvinek közül ezt a fajt tartják a legagresszívabbnak. Átlag élettartama 15-23 év között van.

 

Szamárpingvin

Fotó: Marsel van Oosten

 

A Szamárpingvinek a pingvinvilág gyorshajtói. Szárazföldi futáskor nem annyira erős futók, de amikor a vízben vannak, akár 36 km / órás sebességgel is tudnak úszni.

Nem annyira színes életet élnek, hiszen napjaik nagy részében krillre, tintahalra és más halakra vadásznak. Átlagos testhossza egy ilyen madárnak 80 centiméter, de 51-90 centiméter között is mozoghat, egy átlagos pingvinnél jóval nagyobbak, de például a császárpingvinnél és a királypingvinnél kisebbek. Ők a harmadik legnagyobb pingvinfaj.

A hím maximális testtömege, vedlés előtt 8,5 kilogramm, míg minimális testtömege a szaporodási időszak elején 4,5 kilogramm. A tojó akár a hím, vedlés előtt a legnehezebb, 8,2 kilogrammot nyom, míg kotláskor 4,5 kilogrammra csökken a testtömege. Az északi madarak átlagban 700 grammal és 10 centiméterrel nehezebbek, illetve magasabbak, mint a délebben élő fajtársaik. A déli szamárpingvin testhossza 75-80 centiméter.

Jellegzetes ismertetője az a fehér sáv, amely a tarkón keresztül az egyik szemtől a másikhoz vezet.

A szamárpingvin 18 évig is élhet.

 

Királypingvin

Fotó: Andrea Klaussner

 

A második legnagyobb méretű pingvinfaj a Királypingvin, kifejlett példányai a 95 centimétert is elérik. A császárpingvinekhez hasonlóan néznek ki, színes tollazattal. Fekete fejének mind a két oldalán, a fültájékon ovális, élénksárga foltja van, amely lefelé és előre keskeny, hátul feketeszegélyű szalagban folytatódik. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a királypingvin feketéje nem olyan sötét, mint a többi pingvinfajé, és inkább sötétszürkeként írható le. Hátuk sötét, hasuk világos, ami a vízben megnehezíti, hogy meglássák őket.

A királypingvinek sokkal északabbra találhatók, mint a császárpingvinek, és az évnek csak egy részét töltik az Antarktiszon.

Már jóval a költési időszak kezdete előtt megjelennek a költőkolóniákban, mert a kotlás kezdete előtt vedlenek. A vedlés nagyjából két hétig tart. A fiókák hosszú nevelési időszaka miatt a faj csak kétévenként költ. Egy tojást tojik, melyet a lábán tart és egy bőrredővel takar el. A kikelt fiókának barna színű a tollazata. Miután a fióka eléri a megfelelő nagyságot, elhagyja szüleit és a többi fiókával jókora csoportba, úgynevezett „óvodába” tömörül. Ebben az óvodában töltik a fiókák a hosszú téli időszakot. Mivel ilyenkor szüleik csak nehezen találnak táplálékot, a fiókák a nyáron felhalmozott zsírtartalékaikat élik fel és tömegük jócskán lecsökken. Következő tavasszal a szülők tovább etetik a fiókákat és azok nyár elejére érik el kifejlett méretüket, majd vedlés után felnőttkori tollazatuk is kifejlődik. Ekkorra már túl késő van egy újabb költésre, így a felnőtt madarak is vedlenek, majd az egész kolónia a tengerre vonul. Az sem ritka egyébként, hogy mivel nagy kolóniákban szaporodnak, ezért télen felügyelet nélkül hagyhatják a fiókákat. Ez idő alatt sok királypingvint lehet találni az Antarktiszi-félsziget északi részére utazva.

 

Makaróni pingvin

Fotó: Dominic Barrington

 

A Makaróni pingvin, vagy Bóbitás pingvin egy különc faj. Kicsi és vaskos, fején sárga bóbitát visel, innen származik angol neve („makaróni pingvin”), utalva az angol fiatalok egykori hajviseletére. Legismertebb jellemzőjük a fényes, tüskés, narancssárga szemöldök. Ezek a szemöldökszerű jelölések (úgynevezett címerek) valójában meglehetősen gyakoriak a pingvinek világában, de általában világossárga színűek. Rengeteg makaróni pingvin található a környéken, így okkal feltételezhetjük, hogy ők a legelterjedtebb pingvinfaj. Nem élnek egész évben az Antarktiszon, de amikor eljutnak legtávolabbi déli pontjaira, elérhetik a kontinenst körülvevő szigetek egy részét.

 

Sziklaugró pingvin

Fotó: Pal Soby Vindfallet


Az Aranytollú pingvin vagy Sziklaugró pingvin az egyik legdíszesebb pingvinfaj, sárga szemöldökével vonzza magához a társát.

A sziklaugró pingvin magassága 52 centiméter, testtömege 3 kilogramm. Feje, háta és szárnyai fekete színűek, hasa fehér. Nagyon hasonlít legközelebbi rokonára, a bóbitás pingvinre. A szub-antarktiszi régió szigetein úszkálnak szívesen, és gyorsan tudják csóválni a fejüket is.

Ahogy a neve is sugallja, szeretnek kőről kőre ugrálni az északi antarktiszi szigetek sziklásabb részein. A többi pingvinhez képest jól mozog a szárazföldön is, szikláról sziklára ugrálva olyan magasra megy, ahol már nem érik el tengeri ellenségei. Mivel nem mennek el egészen délre, ezért az utazók főleg a déli pólus felé vezető úton pillantják meg őket.

A madár 15–20 évig él.

 

Császárpingvin

Fotó: Karsten Bidstrup

 

A Császárpingvinek az összes pingvinfaj közül a legnagyobbak, a legmerészebbek és a legjobban öltözöttek. Magasságuk eléri a 122 centimétert, míg testtömegük 22 és 45 kilogramm között mozog. Tollazatuk is különbözik a többi pingvinfajtól – a már megszokott pingvinszmoking mellett, a fejükön, nyakukon és mellkasukon élénksárga és narancssárga tollazatot viselnek.

Ahhoz, hogy átvészeljék az antarktiszi hideget, kolóniákat alkotnak, melyek akár a több ezres nagyságrendet is elérhetik. Összebújva melegítik egymást, és gyakran helyet cserélnek, így aki kívül van, az is kap a melegségből.

A legérdekesebb viszont a szaporodási szokásuk. A császárpingvin az egyetlen olyan pingvinfaj, amely az Antarktiszon költ a téli időszakban. E madárfaj egyedei akár 50-120 kilométert is megtesznek táplálkozó helyeik és költőhelyük között a csupasz jégen. A tojó mindössze egyetlen tojást rak le, melyet a hím tart melegen, amíg a tojó elmegy táplálékért. A tenger jegén szaporodnak, és a legtöbb császárpingvin sosem lép a szárazföldre.

A vadon élő császárpingvinek jellemzően a húsz évet is megérhetik, ám egyes megfigyelések alapján vannak olyan egyedeik is, melyek elérik az ötvenéves kort, vagy még idősebbek is ennél.

 

 

Forrás:

global.hurtigruten.com

Felső kép: pixabay.com

Tetszett a cikk?

 

 

CukiságVilága cikkajánló

További cikkek »

 

 

 

 

CukiságVilága cikkajánló

További cikkek »