Az Animals around the Globe online magazin arra kereste a választ, hogy vajon az emberek mely állatokat tartják a legcukibbnak. Habár mi emberek az összes fajba tartozó bébit aranyosnak találjuk, legyenek az emberek, vagy az állatok világából –, állítólag ez szülői ösztönünknek köszönhető –, azért van olyan állat, akit felnőtt korukban is kicsit jobban bírunk, mint másokat. Így hát a magazin egy felhívást tett közzé, ahol meg is szavazták a legcukibb állatokat. A te kedvenced köztük van?

Íme a lista!

A világ legcukibb állatai 2022, 2. rész

Lapos polip

A fotó forrása: Ed Bowlby

A lapos polip az esernyőpolipok egyik fajtája, s habár aranyosnak és ártatlannak tűnhetnek, de ezek az imádnivaló polipok képesek gyorsan levadászni és megölni zsákmányukat.

A polipfaj az óceán mélyén él, ahol nincs sok fény. Az újonnan kikelt állomány 200 méter körüli mélységben található, míg a kifejlett példányok 500-1500 méteren lapulnak. Ezt a fajt látták már Kaliforniában az Eureka Bar mellett, de Japánban a Kashima-Nada közelében is megjelent. A Bering-tengertől az Ohotski-tengerig több helyen is megtalálható.

Színe rózsaszínre emlékeztető. A szemük felett uszonyok vannak, amelyek miatt hasonlóság fedezhető fel egyes tintafajokkal. Nyolc lábuk van, és úgy helyezkednek el, hogy azzal esernyőformát vesznek fel. Testük ejtőernyő alakú, amikor a vízben mozognak.

A lapos polip kis halakat, planktonrákokat, és férgeket fogyaszt. Ezek a polipok nagyon könnyen vadásznak és pusztítják el zsákmányukat. A nevüket onnan kapták, hogy össze tudnak nyomódni, ilyenkor úgy néznek ki, mint a palacsinta, tehát laposnak tűnnek, így nincs arra szükség, hogy az áldozattal agresszíven viselkedjenek, és megtámadják. Ezzel az „átváltozási” technikával könnyen levadásszák táplálékukat.

A nőstény körülbelül 200-500 tojást kelt ki, és a szaporodást a hím különböző szexuális rituáléi előzik meg, hogy meghódítsa a nőstényt. Amint a kis polipok kikelnek, az anyjukkal maradnak, hogy megerősödjenek, így később képesek lesznek maguktól is életben maradni.

Sivatagi róka

A fotó forrása: animalsaroundtheglobe.com

Észak-Afrika, a Sínai-félsziget és az Arab-félsziget sivatagaiban él, a rókák és egyben a kutyafélék családjának legkisebb termetű faja.

Legjellegzetesebb jellemzője a szokatlanul nagy fülei, amelyek 10-15 centiméteresek; az összes rókafaj közül a sivatagi rókának van a legnagyobb füle a testéhez képest. De a füleknek komoly feladataik vannak: egyrészt hasznosak a talaj alatt mozgó zsákmány észrevételére; és jók arra is, hogy hő leadására szolgáljanak, ha a róka kénytelen nappal is előjönni. Ezeknek a füleknek ugyanis nemcsak a felületük nagy, de igen sok ér is van rajtuk, amely mindegyike fontos szerepet tölt be. A róka bundája gyakran krémszínű és bolyhos, mely nappal védi az erős napsütéstől, míg éjszaka melegen tartja. A róka talpán is vastag bunda van, így a forró homok nem égeti meg a talpát, és tompítja a lépései zaját. Orrán és a szemöldök tájékon hosszú szőrű bajusza van.

Társas állat, kisebb családi közösségeket alkot. A forró sivatagok lakója, olyan területeké, ahol némi száraz növényzet még megtalálható. Bár ragadozóként elsősorban gerinctelenekre, főleg rovarokra, kisebb gerincesekre vadászik, a táplálékának jelentős részét, közel 40-50%-át termések, levelek és gyökerek teszik ki, amelyekből fedezni tudja a napi vízszükségletét. Éjszakai vadász, főleg napnyugta és napkelte között mozog a szabadban, a nappali forróságot a maga által ásott üregekben pihenve vészeli át. A zsákmányát a talajból kiásva, vagy hatalmas ugrásokkal szerzi meg. Mindkét esetben előzőleg a felderítéshez hatalmas füleit használja, és a fejét elforgatva méri be a cél pontos helyét.

A párzási időszak télen kezdődik, a vemhesség 50-53 napig tart. Nem túl szapora állatok, az alom általában csak 2-4 kölyökből áll.

A természetben 10, állatkertekben 12 évig élnek.

Antilop

A fotó forrása: animalsaroundtheglobe.com           

A kis antilopfajta Afrika keleti és déli részén is megtalálható. Kelet-afrikai hegyvonulatokban élnek, kezdve a Vörös-tengeri domboktól egészen Angoláig, a part menti vonulatoknál és a folyószorosok mentén is megtalálhatók.

Az antilop mozgékony faj, ami szükséges is számukra, hiszen folyamatosan ki vannak téve a veszélyeknek. Gyors és biztos lábaik segítenek nekik elmenekülni a ragadozóktól.

Az antilop leginkább kora reggel és a késő délutáni órákban aktív, a nap legmelegebb óráiban inkább pihen.

A Karoo Nemzeti Parkban sok antilop látható. A fotó forrása: en.wikipedia.org

Erszényeshangyász

A fotó forrása: animalsaroundtheglobe.com

Az erszényeshangyász szórványosan Nyugat-Ausztrália déli részén található meg. Ritka erdőkben és bozótosokban él, de mára már csak két természetes populáció maradt fenn. Korábbi elterjedési területe nagy részéről eltűnt, mivel sajnos az erszényeshangyászt számos tényező veszélyezteti. Ezek közül a legaggasztóbb az állatok élőhelyeinek elpusztítása, ennek okaként mára kb. 1000 példány maradt a vadonban. Sajnos, a földművelés és a behurcolt ragadozók, mint például a róka, a macska, vagy a kutya megtelepítése nem kedvez a kis állatoknak, így a faj jelenleg védettség alatt áll. Tenyésztelepen próbálják szaporítani őket, hogy ne haljon ki a faj, majd később onnan szoktatják vissza őket a természetbe.

Az erszényeshangyász különleges állat, főként hosszú, ragacsos nyelve miatt, ami lehetővé teszi számára, hogy felkapja a termeszeket, amely az egyedüli tápláléka. Végtagjai zömökek és erősek. A mellső lábán 5, a hátsón 4 ujj nő. Ha a kemény földet lazítja fel, korhadt fában kotorászik, vagy az aljnövényzetet szaggatja ki, erős karmait használja. Farka hosszú és bozontos. Ha valami nyugtalanítja az állatot, akkor feltartja a farkát, és felborzolja a szőrét. Az állat magányos és nappal aktív.

Az ivarérettséget 11 hónapos korban éri el. A párzási időszak decembertől áprilisig tart. A vemhesség 14 napig tart, ennek végén 2-4 kölyök születik. Mivel az állatnak nincs erszénye, az újszülötteknek szorosan meg kell kapaszkodniuk anyjuk szőrében, mert az mindenhova magával cipeli őket. Az elválasztás 6 hónap után következik be, de még egy kis ideig az anyjuk mellett maradnak. Évente egy almot ellik a nőstény. Az állat 3-4 évig él.

Japán görény

A fotó forrása: animalsaroundtheglobe.com

A japán görény eredetileg Japán nagy szigetei közül Honsún, Kjúsún és Sikokun élt. A 19. század végén a patkányok és egerek ellen betelepítették Hokkaidóra és a Rjúkjú-szigetekre is. Az 1930-as években Szahalin déli részére és bevitték, de ott 1980 óta nem figyelték meg. A japán görény elsősorban a hegyek, dombok erdeiben él, de gyakran kimerészkedik a mezőkre, sőt a településekre is. Lehetőleg folyók, patakok mentén tanyázik, a parti iszapban gyakran megtalálhatóak lábnyomai. A nagyvárosokat viszont igyekeznek kerülni.

A többi menyétféléhez hasonlóan testük hosszú és hajlékony, lábaik rövidek, nyakuk és fejük erőteljes. Bundájuk világos vörösbarna, néha szinte narancsszínű. Téli szőrzetük világosabb és sűrűbb, narancssárga-barna, fején sötétebb. Arcuk sötétbarna vagy feketés, orruk közvetlen környéke és torkuk fehér. E faj nőstényei kisebbek, mint a hímek.

Magányos állatok, csak párzás idején keresik egymás társaságát. Nappal és éjjel is aktívak lehetnek. Opportunista ragadozók: kisemlősökre, madarakra, gyíkokra, békákra, rákokra vadásznak, de megeszik a madártojást, rovarokat, gyümölcsöket, bogyókat is. Megölheti a baromfit is. Ha jóllakott, zsákmánya maradékát elrejti későbbre. Az erőteljesebb hímek többet vadásznak, míg a nőstények étrendje több rovart, gilisztát és gyümölcsöt tartalmaz.

Párzási időszaka májustól június végéig tart. A hím a szagnyomok alapján kutatja fel a nőstényt, majd az udvarlás során több óráig vagy akár egy-két napig is játszhatnak és harapdálhatják egymást. Táplálékban bő években augusztusban ismét sor kerülhet párzásra és a nőstények egy második fészekaljat is felnevelhetnek. A vemhesség kb. 30 napig tart. A nőstény földalatti járatokban, faodúkban építi meg tollakkal, száraz fűvel és szőrrel kibélelt fészkét. A nőstény egyszerre 2-12 (többnyire 5-6) utódot hoz világra, amelyeket egyedül nevel fel.

A japán görények vadon feltehetőleg átlagosan csak 2-3 évig élnek.

Forrás:

animalsaroundtheglobe.com

wikipedia

Felső kép: animalsaroundtheglobe.com