Sándor, József, Benedek zsákban hozza a meleget – tartja a régi szólás. 

Valóban, március közepén, e névnapok tájékán  (március  18-án, 19-én,

21-én) általában megérkezik a jó idő. Még ha olykor szeszélyes is az

időjárás, reggelenként fagyos a talaj, hirtelen hózápor sötétíti el az eget,

a tavasz jöttének apró jeleit már a hónap elején megfigyelhetjük.

Ébredezik az erdő is.

Márciusban az erdő képe hihetetlenül gyorsan változik.

A langyosodó levegő és a napsugarak hatására szinte óráról

órára duzzadnak a rügyek, a fákban megindul a nedvkeringés.

Lassan zöldellni kezd az erdő. A hónap elején az avarban 

bontogatni kezdik szirmaikat a kora tavaszi virágok. Szinte

elborítják a talajt az odvas keltike fehér és lilás virágai, illatozik

az apró hunyor, a bokor alatt felüti fejecskéjét a márciusi ibolya.

A kora tavaszi virágok sietnek a virágzással, mert amikor lombba

borulnak felettük a fák, lent a talajon hozzájuk már nem jut elég fény.

Ébredezik a rovarvilág is. Még alig olvad a hó, az erdei tisztásokon 

a déli napsütésben már citromlepék és nappali pávaszemek 

sütkéreznek. Az avarban a száraz leveleken zöld döglegyek 

nyüzsögnek. A levegőben zengőlégy rezegteti szárnyait.

Feléled a hangyaboly is, az apró rovarok márciusban már

ezrével futkároznak a fűszálak közt. 

A bükkösökben kora tavasszal már dobol a fekete harkály. 

A harkály az öreg erdőket kedveli. Fontos munkát végez. 

Otthont épít saját maga és más madarak számára is. 

Erős csőrével üreget váj a fa törzsében, s abban fészkel. 

Odúját később más erdőlakók veszik bérbe.  Cinkék, csuszkák, 

seregélyek, szalakóták költöznek bele, s a tágas fészekben 

nevelik fel fiókáikat. Az otthon elkészítse komoly feladat a 

harkály számára. A kemény bükk törzsébe akár egy hónapig

is vájja az üreget. A hím és a tojó együtt dolgozik. Egy odút 

több évig használnak, aztán kiadják albérletbe, s ők újat

építenek maguknak.